]-->

Itt a megállapodás! Ennyi lesz a minimálbér 2014-ben
Forrás: Adózóna
2013.12.02.

Megállapodtak az érdekképviseleti szervezetek a jövő évi minimálbérről, a garantált  bérminimumról és az ajánlott béremelésről.


Megszületett a megállapodás a jövő évi minimálbérről, ami 2014. január 1-jétől havi 101 500 forint lesz, így a legkisebb bér a jelenlegi 98 ezer forintról 3,57 százalékkal nő. A garantált bérminimum – azaz a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben kötelezően fizetendő bér – havi összege a mostani 114 ezer forintról 118 ezer forintra emelkedik, itt 3,5 százalék a növekedés.

 

Így nőnek a járulékok a minimálbér emelése miatt
Forrás: Adózóna
2013.12.02.

A szociális hozzájárulási adó fizetésének szabályait is tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény 457. §-a szerint mind a főállású egyéni vállalkozó, mind a társas vállalkozás főállású tagjai a szociális hozzájárulási adót a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködés díja alapján, de legalább a minimálbér /garantált bérminimum 112, 5 százaléka alapján kell, hogy megfizessék. A garantált bérminimum alapján akkor, ha a vállalkozó/vállalkozás által végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséget igényel.
Ez azt jelenti, hogy a minimálbér alapján fizetett szociális hozzájárulási adó alapja a jelenlegi havi 110 250 forintról 114 188 forintra, a garantált bérminimum esetén pedig a mostani 128 250 forintról 132 750 forintra emelkedik.

Ugyancsak változik a főállású vállalkozók egyéni járulékfizetésének minimuma is.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 27. és 29. §-ai alapján az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a vállalkozói kivét/személyes közreműködés díja, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum 150 százaléka alapján kell megfizetni. A nyugdíjjárulék alapja pedig legalább a minimálbér/garantált bérminimum.
Így az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék minimum alapja minimálbér esetén a jelenlegi havi 147 ezer forintról 152 250 forintra, garantált bérminimum esetén pedig a mostani havi 171 ezer forintról 177 ezer forintra nő. A nyugdíjjárulék minimális alapja pedig minimálbér esetén 101 500 forint, garantált bérminimum esetén pedig 118 000 forint lesz.
Mindezek következtében minimálbér esetén a jelenlegi havi 52 063 forintról 1859 forinttal, 53 922 forintra nő az együttes szocho- és járulékkötelezettség, míg garantált bérminimum esetén havi 2125 forinttal, 62 688 forintra emelkedik a havi teher. 

2014-től más lesz az az összeghatár is, amely alapján a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység biztosítási jogviszonyt, s egyéni járulékfizetést eredményez.

A Tbj 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint megbízási szerződés esetén akkor keletkezik biztosítási jogviszony, ha az e tevékenységből származó jövedelem a tárgyhónapban eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmicadrészét.
E szabály alapján ez az összeg 2014. január 1-jétől a jelenlegi havi 29 400 (napi 980) forintról havi 30 450 (napi 1015) forintra emelkedik.

 

Jön a dupla áfafizetés! Derült égből villámcsapás jövő nyáron a cégekre
Forrás: Adózóna
2013.12.02.

Az időszaki elszámolású ügyletek áfa-kezelésére vonatkozó szabályok változása miatt a vállalkozások egy részének két elszámolási időszakban keletkezett – vagyis feltehetőleg kétszeres mennyiségű – áfát kell majd befizetniük 2014 nyarán – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. A tanácsadó szerint ezért azoknak a vállalatoknak, amelyeknek éves forgalma nem haladja meg a 125 millió forintot, érdemes a pénzforgalmi elszámolási módot választaniuk, melyet még idén be kell jelenteniük. A többieknek a 2014-es szerződésekben kikötött speciális fizetési határidők jelenthetnek megoldást, illetve végső soron az adóhatóság felé méltányossági kérelem nyújtható be.

A frissen elfogadott adócsomag újraszabályozza az időszaki elszámolású ügyletek áfa-kezelését. Időszaki elszámolású ügylet minden folyamatos teljesítésű szolgáltatás, mint például a bérbeadás, a takarítás, a könyvelés vagy azok a termékértékesítések (autóipar, élelmiszeripar, gyógyszer-kereskedelem), ahol a felek időszakosan, például havonta, negyedévente számolnak el. Eddig ilyen esetben a fizetési határidő és az áfa szerinti teljesítési idő egybeesett, 2014 júniusától azonban az érintett elszámolási időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja, azaz az áfa-fizetési kötelezettség megállapításának időpontja is.

Ez egyrészt előrehozott áfa-finanszírozást tesz majd szükségessé ezeknél az ügyleteknél is. Azaz a vállalkozó már azelőtt köteles lesz az áfát megfizetni, mielőtt a vevő az ellenértéket megtérítené számára. Másrészt a bevezetést követő hónapokban kettős áfa-finanszírozási kötelezettséget is ró majd az új szabály az érintettekre.

Az áfatörvény speciális rendelkezéseinek köszönhetően ezt a módosítást a 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszakra vonatkozóan kell majd először alkalmazni, az azt követő fizetési esedékességre. A gyakorlatban ez havi elszámolás során azt jelenti, hogy a jövő júniusban vagy előtte teljesített ügyletek kapcsán a fizetendő adó abba a hónapba esik majd, ahol a fizetési határidő van, amíg a júliusi hónap áfafizetése már az adott elszámolási időszak végén esedékessé válik.

Egy 3 hónapos fizetési határidőt alkalmazó, havi elszámolású ügylet esetében ez azt fogja eredményezni, hogy július, augusztus, szeptember hónapokban az előző szabályok alapján megállapított áprilisi, májusi és júniusi áfát, valamint az új szabályok szerinti július, augusztus és szeptember havi áfát egymással párhuzamosan kell majd bevallani és megfizetni. Tekintettel arra, hogy az időszaki elszámolás módszere szinte minden gazdasági ágazatban elterjedt, a problémával a vállalkozások tömege fog találkozni.

A 125 millió forintnál kisebb éves nettó forgalommal rendelkező cégeknek megoldást jelenthet a pénzforgalmi elszámolási mód választása. Ha ezt választják, azt még az év végéig be kell jelenteniük az adóhatóságnál.

Ugyanakkor, mivel a pénzforgalmi adózás alkalmazása speciális technikát jelent, a vállalkozás áfa-finanszírozására és -levonására gyakorolt hatását mindenképp érdemes előzetesen adótanácsadóval egyeztetni. Azoknak, akiknek erre nincs lehetőségük, üzleti partnereikkel olyan speciális fizetési határidőkről érdemes megállapodniuk, amellyel elkerülhető a dupla áfa-finanszírozás vagy legalábbis csökkenthető annak mértéke. Ilyen lehet az új szabály hatályba lépése előtti, vagy azt követő időszakok fizetési határidejének szerződéses csökkentése: az előbbivel csökkenthető az átfedési időszak, utóbbival pedig lerövidíthető az előfinanszírozás.

Végső megoldásként pedig adótanácsadó bevonásával lehetőség van úgynevezett fizetési könnyítési kérelmet benyújtani az adóhatósághoz, ezzel a dupla áfa-finanszírozási kötelezettségre részletfizetést kérni.

 

 

]-->]-->

Egy összegben is befizethető az adó


  • Forrás: Adó Online
  • 2013.11.19. 7:45


Ügyfélkapus regisztráció és több jogosítvány birtokában egy utalással befizethető az összes adó.

Az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól és egyéb adózási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 47/2013. (XI.7.) NGM rendelet hatályba lépését követően az állami adó- és vámhatóságnál az adófizetési kötelezettségek egy összegben történő megfizetése a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó pénzforgalmi számláját vezető, az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszerhez (a továbbiakban: EFER) csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által biztosított házibankos fizetési megoldással (a továbbiakban: házibank) is teljesíthető �" olvasható a NAV honlapján megjelent közleményben.

Az adó- és vámfizetési kötelezettség EFER rendszeren keresztül történő teljesítésére, illetve a felosztási rendelkezés összeállítására a Kormányzati Portálon elérhető Ügyfélkapun történő bejelentkezést követően az eBEV/ EFER/ Megbízási csomagok elérési útvonalon van lehetőség.

Az EFER rendszeren keresztül történő házibankos fizetés használatakor meg kell jelölni azt a fizetési kötelezettséget vagy kötelezettségeket (felosztási rendelkezés összeállítása), mely(ek)re a befizetést teljesíteni kívánja.

A NAV felhívja a figyelmet, hogy

  • az EFER rendszeren keresztül történő átutalást csak az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlaszámról lehet kezdeményezni, mely csatlakozás tényéről a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató tud felvilágosítást nyújtani, ezért a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók száma korlátozza az EFER rendszeren keresztüli átutalásokat,
  • azon képviselő jogosult a felosztási rendelkezésre, aki a korábban benyújtott 13T180-as nyomtatvány 13T180-01-A lapján a 10. a. pont jelölésével valamennyi elektronikusan intézhető adóügy intézésére meghatalmazással rendelkezik,
  • meghatalmazott útján történő rendelkezés esetén az előbbi regisztrációs adatlap B lapján az l. pont jelölésével is biztosítható ez a lehetőség.


____________________________________

]-->]-->

2014. Adósaláta-törvény

 

Hétfőn este elfogadták a 2014-től hatályos adósaláta-törvényt. Jön a családi járulékkedvezmény, csökken a sertéshús-áfa, vonzóbb lehet a kata, szigorítják a dohánykereskedelmet és bővülnek sporttámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények. A törvénymódosítás szinte minden adónembe belenyúl egy picit, nagy horderejű átalakítások azonban már nem lesznek az adórendszerben.


Személyi jövedelemadó

2014-től kiterjesztik a családi adókedvezményt: azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.
A családi járulékkedvezmény igénybevételéhez új nyomtatványt nem kell kitölteniük a szülőknek, továbbra is elegendő, ha a korábbi évekből már ismert adóelőleg-nyilatkozatot átadják a munkáltatónak.
Lényeges azonban, hogy a vállalkozók csak a vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Az utalványok egyes meghatározott juttatásként történő minősítésének feltételei további feltétellel egészülnek ki: az utalvány akkor minősülhet egyes meghatározott juttatásnak �" a korábbi feltételek mellett �", ha az nem visszaváltható.

Szélesedik az olyan kamatkedvezmények köre, amelyeket jövedelemként nem szükséges figyelembe venni. Amennyiben a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot független félnek üzletszerűen nyújtott hitel, kölcsön vonatkozásában, amely kapcsán az adós fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra, akkor ezen fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.
Továbbá adómentes juttatásnak minősül a pénzügyi intézmények által kölcsön nyújtásából származó követelés elengedése, amennyiben az elengedés független felek között a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak szerint történik és a pénzügyi intézmény azonos helyzetben lévő ügyfelei egyenlő elbánásban részesülnek.


Tb-járulékok

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedik, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lesz.
Megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik.

 

KATA

A helyi adókról szóló törvény hatályos rendelkezései értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást csak a KATA alanyisága időszaka egészére választhatja. Vagyis csak akkor „léphet ki” az egyszerűsített adóalap-megállapítási szabályok alól, ha a KATA alanyiságát is megszünteti. A módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert, ezért ha valamilyen okból már nem tartja racionálisnak az ilyen módon történő adóalap-megítélést, választhatja az általános szabályok alkalmazását, míg továbbra is KATA alany marad.

A vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után nagyobb összegű, 75 ezer forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot. A a társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások alapja ebben az esetben 136 250 forint lehet.

Jövőre nem minősül főállású kisadózónak az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Igy jövőre a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól.

Emellett nem lesz főállású kisadózó az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül. Tehát csak 25 ezer katát kell majd fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat,vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül.


Áfa

Öt százalékra csökken az élő- és a félsertés forgalmi adója. A jogalkotó az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorítását várja az élő- és a félsertés áfájának csökkentésétől, ami így elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv, nem a szociális intézkedések része.

Azoknál  az ügyleteknél, amelyek időszakos elszámolás alá esnek, a teljesítés időpontjának főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja minősül. Ez alól kivételt azok az esetek képeznek majd, ahol az időszakos elszámolásra a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján kerül sor, ekkor ugyanis továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége minősülne teljesítési időpontnak. Az új szabályozást az olyan 2014. március 14-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellene először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. március 14-ét követő időpont.

Azokban az esetekben, amikor a termékexporttal kapcsolatos adómentességet azért nem lehet érvényesíteni, mert a termék Közösségen kívülre történő kiléptetésére nem kerül sor a hatályos jogszabályban előírt 90 napon belül, úgy ez a határidő meghosszabbítható 360 napra. Így, amennyiben 360 napon belül mégis kiléptetik a terméket, lehetőség lenne a fizetendő áfa utólagos csökkentésére.

 

Társasági adó

A társasági adóalap csökkenthető a kapcsolt fél által, saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő közvetlen költségek összegével, az előírt feltételek teljesülése esetén. A csökkentő tétel abban az esetben alkalmazható, ha az adózó rendelkezik a kapcsolt fél nyilatkozatával a közvetlen költségek összegére, valamint a levonható tétel nagyságára vonatkozóan, illetve ha ezek a költségek igazolhatóan kapcsolódnak mind az adózó, mind pedig a kapcsolt fél bevételszerző tevékenységéhez.

A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel; továbbá mindkét fél a társasági adóbevallásában ehhez kapcsolódóan adatszolgáltatásra kötelezett.

Módosulnak a bejelentett részesedésre vonatkozó feltételek oly módon, hogy a részesedésszerzés megkövetelt legkisebb mértéke 30 százalékról 10 százalékra csökken, míg a bejelentési határidő 60 napról 75 napra tolódik ki.

Módosul a nem jelentős összegű hiba társasági adó szerinti kezelése. Az ilyen hiba vonatkozásában megszűnik az önellenőrzési kötelezettség, azt a feltárás napját tartalmazó adóév adóalapjában kell figyelembe venni.

A módosítás a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben felmerülő költségnek minősíti az éttermi szolgáltatás Szja törvény szerinti reprezentáció céljából történő igénybevételét abban az esetben is, amennyiben annak igénybevétele nyugtával igazolt, és bankkártyával, hitelkártyával történik a kifizetése.

A zárószavazás előtt nyújtották be és fogadták el azt a javaslatot, amely a látvány-csapatsportok támogatási rendszerének mintájára bevezeti a kiegészítő támogatás fizetésére vonatkozó kötelezettséget a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatása esetén is. A módosító rendelkezés értelmében az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a kiegészítő támogatást az arra jogosult szervezet részére megfizeti.

Az adókedvezmény �" a támogatás adóéve és az ezt követő három adóév helyett, �" a támogatás adóéve, és az azt követő adóévek adójából, de legutoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. A kiegészítő támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal kiszámított értékének legalább 75 százaléka, azzal, hogy 10 százalékos adókulccsal az adózó akkor jogosult megállapítani a kiegészítő támogatás mértékét, ha a pozitív adóalapja nem haladja meg az 500 millió forintot. Ha a várható adóalap meghaladja az 500 millió forintot, akkor a támogatási igazolásban szereplő összeg 19 százaléka képezi a 75százalékos kiegészítő támogatás alapját
A módosítás a látvány-csapatsport támogatása esetében is kiterjeszti az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időt.

A kiegészítő sportfejlesztési támogatást nem kizárólag azon sportági szakszövetségnek nyújtható, amely sportágat az adózó (alap)támogatásban részesítette, hanem az alaptámogatásban részesített sportágban tevékenykedő szakszövetség tagjaként működő amatőr sportszervezetnek, hivatásos sportszervezetnek valamint a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére.

 

Illetékek

Jövőre nemcsak az egyenesági rokonok, hanem a házastársak közötti ajándékozás is mentesül az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól. Nemcsak az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék lesz illetékmentes, hanem a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés és az osztalékra vonatkozó követelés elengedése is(immár magánszemély tulajdonos esetén is).

Nem kell majd illetéket fizetni a csődközeli helyzetben lévő, illetve a felszámolás alatt álló társaságok továbbműködésének elősegítése érdekében a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során elengedett ingyenes követelés után sem, feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja.

A visszterhes vagyonátruházás esetében új kedvezmény a kifizetendő illetékre vonatkozó pótlékmentes részletfizetési lehetőség kibővítése. Eszerint első lakástulajdon megszerzése esetén nem csak a 35 éven aluli fiatalokat, hanem bármely vagyonszerzőt megilleti jövő év elejétől a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény, amennyiben a kedvezmény alkalmazását kéri az állami adóhatóságtól.

A jelenlegi szabályozás szerint csak akkor kell illetéket fizetni egy ingatlannal rendelkező társaságban való tulajdonszerzéskor, ha a társaság hivatalos főtevékenysége összefügg az ingatlanfejlesztéssel, építéssel, adásvétellel vagy bérbeadással. A módosítás szerint 2014-től bővülhet az illetékfizetésre kötelezett ügyletek köre. Eltörlik ugyanis a tevékenységre vonatkozó korlátozást, ezért jövőre már bármilyen főtevékenységet végző, ingatlannal rendelkező cég megszerzése illetékfizetési kötelezettséget vonhat maga után.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kedvező fordulat is bekövetkezhet az illetékfizetési kötelezettség terén, mert megváltozik az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok definíciója. Az illetékekről szóló törvény szerint jelenleg ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak számít minden olyan gazdálkodó szervezet, amely akár egyetlen csekély értékű belföldi ingatlannal, ingatlanrésszel rendelkezik, illetve amely egy ilyen társaságban közvetlenül �" vagy közvetetten legalább 75 százalékos részesedéssel bír.

Jövőre az illetékekről szóló törvény szerint csak azokat a vállalkozásokat nevezhetjük majd ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak, amelyek mérlegben kimutatott eszközeinek (kivéve pénzeszközök és pénzkövetelések) legalább 75 százalékát belföldön fekvő ingatlanok teszik ki. Az értékelést a javaslat alapján könyv szerinti értéken kell majd elvégezni. A fogalmi meghatározás változása tehát jelentős mértékben szűkíti a potenciális kötelezettek körét.

 

Adózás rendje

Az ellenőrzések gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében a módosítás bevezeti a megbízólevél elektronikus kézbesítési lehetőségét, és megnyitja az adóhatóság számára azt a lehetőséget, hogy az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adózó nyilvántartásaiban, bevallásában szereplő adatok valóságtartalmát a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek és számítások vizsgálatával kérdőjelezze meg.

Az ellenőrzés során bevont iratok a korábbi 60 nappal szemben egészen az ellenőrzés végéig benntarthatóak lesznek az adóhatóságnál, így célszerű lesz mindenről másolatot készíteni.

Szemben a korábbi szabályozással a javaslat szerint a feltételes adómegállapítás iránti kérelem a továbbiakban csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatja meg az adókötelezettséget, vagy annak hiányát. Emellett a feltételes adómegállapítás iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 60 napról 75 napra, míg sürgősségi eljárásban 45 napra emelkedik.

A NAV a mulasztási bírság mellett 12 napra bezárathatja azt az üzletet, amely megszegi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket. Akik nem üzlethelyiségben végzik tevékenységüket, és megsértik a pénztárgépekkel összefüggő szabályokat, a mulasztási bírságon felül maximum félmillió - magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer - forintos büntetéssel sújthatók.

 

Jövedéki adó

Jövőre üzlethelyiség nélkül is lehet saját előállítású szőlőbort kóstoltatni és értékesíteni.

A kenőolajok belföldi forgalmazása, exportálása, importálása, továbbá közösségi kereskedelmi forgalomban való beszerzése, értékesítése jövedéki engedély birtokában lesz végezhető.

2014. július 1-jétől a jövedéki eljárásokban, illetve a jövedéki gazdálkodások nyilvántartásaiban és adatszolgáltatások tekintetében a mindenkor hatályos KN-kódok alkalmazása válik kötelezővé.

Zárószavazás előtti módosító indítványként fogadták el azokat a javaslatokat, amelyek  a dohánykereskedelmet szigorítják. A cigaretták kézi töltésére szolgáló elektromos berendezést, vagy nagyobb kapacitást lehetővé tevőkézi eszközöket csak adóraktárnak engedik értékesíteni, mivel ezek az eszközök alkalmasak lehetnek arra, hogy a dohányvágatokat a szokásos személyes szükségletet kielégítő mértéknél akár jóval nagyobb mértékben cigarettahüvelybe töltsék.

A törvénymódosítás megteremti annak kötelezettségét, hogy a szárított dohány, illetve a fermentált dohány nyomon követhető, ezáltal pedig ellenőrizhető legyen: regisztrációs eljáráshoz köti ezeknek a termékeknek az exportját, importját, valamint azok birtoklását, illetve az azokkal való rendelkezést. A törvény egyértelműen meghatározza, hogy milyen módon lehet szabadon rendelkezni ezeknek a jövedéki termékeknek az előállítására alkalmas alapanyagokkal, és szigorú követelményeket támaszt azok tárolására (raktározására).

Keretek közé szorítják az ún. termelői dohány fogyasztásához szükséges eszközök forgalmazását (ideértve a cigarettapapírt, a cigarettahüvelyt, valamint a dohánylevél-töltőt). Ezeket a termékeket elsősorban a dohányboltban, illetve elkülönített helyen (kijelölés esetén a felhatalmazott kereskedőnél, illetve mozgóboltot üzemeltetőnél) �" lehet forgalmazni.

A módosítás megemeli a szárított dohánnyal, illetve fermentált dohánnyal való jogellenes rendelkezés szankcióját a jelenlegi 1000 forintról 100 ezer forintra. A bírságot �" mivel ezen termékeket tulajdonképpen vágott dohányként értékesítik és fogyasztják �" a kiesett adóbevétellel arányosan (de a szankcionálás miatt jóval szigorúbb mértékben) kell megállapítani.

 

Népegészségügyi termékadó, regisztrációs adó, termékdíj

Jövőre a különböző szörpkészítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá kerülnek. A hozzáadott cukrot tartalmazó, 8 százaléknál magasabb cukor- és 25 százaléknál kisebb gyümölcs-, zöldségtartalommal rendelkező szörpök, sűrítmények, szirupok is neta-kötelesek lesznek.

Változnak a gépjárművek átalakításához kapcsolódó adó-visszaigénylés feltételei, és 2014. január 1-jétől a halottszállító autók után nem kell regisztrációs adót fizetni.

A környezetvédelmi termékdíj területén legfontosabb változás a 2014. július 1.-jei hatályba lépéssel bevezetésre kerülő termékdíj raktár jogintézménye. A termékdíj raktár üzemeltetéséhez az állami adóhatóság legfeljebb öt évre szóló engedélyt ad ki, azonban 2015. július 1-től ehhez termékdíj ügyintéző foglalkoztatását vagy megbízását írja elő. A termékdíj raktár üzemeltetői számára megszűnik az eddigi átvállalási rendszer, amely a szektor egy-egy speciális részét hátrányos helyzetbe hozta vagy működését akadályozta.

Megszűnik a termékdíj fizetési kötelezettség a többször felhasználható csomagolószerek után, ha azokat a kötelezett bérleti rendszerben adja bérbe a csomagolást végző részére. A bérleti rendszer kialakítását a végrehajtási rendeletben szabályozott előírások alapján a környezetvédelmi hatóság engedélyezné.

 

Számvitel

Jövőre - az euróhoz hasonlóan - USA dollárban is lehetővé válik a könyvvezetés és beszámoló készítés. Jelenleg a devizás tételek értékelése során valamely hitelintézet adott devizára vonatkozó árfolyama, vagy az MNB meghirdetett árfolyama alkalmazható, jövőre lehetővé válik az Európai Központi Bank devizaárfolyamának alkalmazása is.

Egyértelművé válnak a természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályok. Ilyenkor az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell a könyvekben elszámolni.

Forrás:  Adó Online

2013. november 18.]-->]-->


____________________________________


Kötelező tőkét emelni a kft-kben
Legfeljebb két év lesz a türelmi idő, egyébként lehet bt-vé, kkt-vá átalakulni.

Legfeljebb két év türelmi időt kapnak a jogi személyek − gazdasági társaságok, bt-k, kkt-k, az alapítványok és egyesületek − arra, hogy jövő március 15-étől hatályos új Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba hozzák a létesítő okirataikat − derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által a parlamentnek benyújtott, az új Ptk.-t hatályba léptető és az átmeneti szabályokról rendelkező törvénytervezetből. Ha azonban a társasági szerződés, alapszabály vagy alapító okirat bármilyen okból módosul az új Ptk. hatályba lépését követően, egyúttal az új polgári jogi kódexhez is hozzá kell igazítani. A felkészülést azon cégeknek is érdemes megkezdeni, amelyek vezetői úgy érzik, a jelenlegi szabályok túlzottan korlátozzák a működést, az új kódex ugyanis fő szabály szerint nagyobb teret enged a törvény rendelkezéseitől való eltérésre − mondta a Napi Gazdaságnak Boronkay Miklós, a Szecskay Ügyvédi Iroda polgári jogra szakosodott tagja. A vállalkozásoknak érdemes megfontolniuk, hogy a kötelező módosítást kiegészítik-e a cég működését gyorsító módosításokkal − például rövidebb határidőt határoznak meg a közgyűlés összehívására − vagy egyéb stratégiai változtatásokkal.

Mindezt várhatóan normál illetékfizetéssel tehetik majd meg a vállalkozások, jelentősebb költséget az ügyvédi munkadíjak jelenthetnek az okiratok bonyolultságától függően. Ha a módosítás csak a Ptk.-nak való megfelelés miatt módosulna, akkor ezt illeték- és közzétételidíj-mentesen lehet bejelenteni a cégbíróságnak a tervezet szerint. A bt.-knek, közkereseti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15-ig, a kft.-knek és a részvénytársaságoknak − illetve az alapítványoknak és egyesületeknek − pedig 2016. március 15-ig kell kötelezően módosítaniuk az iratokat e célból. A változtatást elmulasztókat sújtó bírság összege várhatóan a készülő cégtörvényből derül ki.

A tervezet szerint két évet kapnának a kft-k az új kódexben előírt törzstőke-emelésre is, feltéve, hogy létesítő okiratuk addig nem módosul − ha mégis, az első változtatással együtt a jegyzett tőkét is meg kell emelni (a jövő tavasszal alakított cégeknek már 3 millió forint törzstőkével kell rendelkezniük a mostani félmillió forinttal szemben). A javaslat indoklása szerint ez a kft.-k mintegy felét, 160-170 ezer céget érint, ahol pedig a szükséges összeg nem áll rendelkezésre és apporttal sem oldható meg a tőkeemelés, ott a tagok dönthetnek a társaság átalakulásáról és kkt-ként vagy bt-ként folytathatják működésüket − hangsúlyozta Boronkay.

A tervezet általános szabályként rögzíti, hogy az új Ptk. rendelkezéseit a hatályba lépést követő jogviszonyokra és jognyilatkozatokra kell alkalmazni, a felek azonban megállapodhatnak úgy is, hogy a korábban kötött szerződésekre is az új kódex vonatkozzon. Ezt különösen a vállalkozási szerződéseknél érdemes megfontolni, az új jogszabály ugyanis szigorúbb felelősségi szabályokat állapít meg szerződésszegések esetére, illetve eltörli a jogvesztő kellékszavatossági határidőket.

 

Forrás: Napi Gazdaság]-->]-->

____________________________________

Pénztárgépcsere vs számlázóprogram?

Forrás: InterTax Pro Adóblog

Az online pénztárgépekre történő átállás kapcsán az utóbbi időben felröppent, hogy ha a pénztárgéppel történő nyugtaadásra kötelezett adózó pénztárgép helyett számlázó programra vált, akkor nem kell pénztárgépet beszereznie.

Igen, kétségtelen, hogy ezzel a megoldással ki lehet védeni a pénztárgépcserét, és a NAV „szeme láttára” történő „értékesítés-rögzítést” is. De biztos, hogy tuti védelmet jelent?

Nézzük.

Az Áfa tv. 159.-166. §-ai rendelkezéseinek megfelel az a megoldás, ha az adózó a teljesített ügyletről megfelelő számlázó program segítségével számlát állít ki akkor is, ha egyébként elegendő lenne nyugtát adnia.

Minthogy az Áfa tv. nem pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget (3/2013. NGM rendelet), hanem „csak” nyugtaadási kötelezettséget ír elő, így ha az adózó minden értékesítése során számlát állít ki, akkor valóban elkerülhető a „Nagy Testvér” figyelő tekintete.

A gyakorlati alkalmazás során azonban jelentkezhetnek problémák. Például ha a vevő nem adja meg az adatait a számlázáshoz.

Igen, tudom, mi magyarok mindent megoldunk: legfeljebb lesz egy olyan vevőnk („*jóker-vevő*), akit erre az esetre viszünk fel a törzsbe. J

Ok.

Azért mielőtt a pénztárgépcsere vs számlázó program dilemmát az utóbbi javára döntjük el, próbáljuk beleélni magunkat a következő szituációba:

Az aktuális vevő épp nem akarja megadni az adatait a számlázáshoz. Kiállítunk hát egy számlát a *jóker-vevő* nevére, címére. Lebonyolítjuk az ügyletet, és odaadjuk (vagy épp nem) a számlát a titkolózós vevőnek.

Ha ezek után a titkolózós vevő felfedi kilétét, és mondjuk ő és a „lánya/fia” épp adóellenőrök, a következő megállapítások viszonylag csekély esélyű kivédésére kereshetünk adószakértőt:

  1. A vevő nem adta meg az adatait a számlázáshoz, így számlát jogszabály szerint nem tud kiállítani az eladó/szolgáltató, tehát belép a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség, amit viszont pénztárgép hiányában nem tud teljesíteni az adózó
  2. Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása
  3. Fiktív számla kiállítása

Vagyis ha kétséges, hogy bármely vevő adatait nem tudjuk megszerezni a számlázáshoz, akkor az ilyen eshetőségre célszerű gondoskodni egy pénztárgépről, mert könnyen költségesebb lehet ez az egy (elmulasztott) nyugta, mint a legdrágább pénztárgép.

 


____________________________________






  NAV KÖZLEMÉNY

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az online pénztárgépekre való átállásról
 

Közeleg az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje, ezért kérjük az érintetteket, hogy kövessék nyomon, milyen teendőik vannak az átállással kapcsolatban.

 

1. Az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje: 2013. augusztus 31.!

A pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget hagyományos, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgéppel teljesítő adóalanyok esetében az adóhatóság 2013. augusztus 31-ét követően �" olyan jogcímen, hogy a nyugtaadási kötelezettséget nem online pénztárgéppel teljesítették �" szankciót nem alkalmaz akkor, ha az adóalany ezen időpontig az online pénztárgép üzembe helyezése érdekében regisztrál, azaz a PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembe helyezési kódot kér.

 

FONTOS! Ha az adóalany igényelt online pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges kódot, de az online típusú gép megvásárlására és üzembe helyezésére 2013. augusztus 31-ig nem kerül sor, úgy a 2013. augusztus 31. utáni időszakban is �" mindaddig, amíg az online típusú pénztárgépe használatát meg nem kezdi �" köteles nyugtaadási kötelezettségét pénztárgéppel teljesíteni, amely során továbbra is használhatja az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépét.

A legfontosabb teendő az online típusú pénztárgépek üzembe helyezési kódjának NAV-tól fenti időpontig való igénylése az erre szolgáló nyomtatványon.

Természetesen ezen túlmenően szükséges lesz az is, hogy az adóalany igényeinek és lehetőségeinek megfelelő online típusú pénztárgépet szerezzen be. Felhívjuk a figyelmet, hogy a megrendelés leadása előtt körültekintően tájékozódjanak a már engedélyezett online típusú pénztárgépekről annak érdekében, hogy csak ténylegesen engedélyezett géptípusra adják le a megrendelést. Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján lehet tájékozódni.

 

http://mkeh.gov.hu/sajto?page=details&oldal=1&news_id=600&parentID=778

 

A pénztárgép használatra kötelezett, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet használó adóalanynak természetesen lehetősége van arra is, hogy az alábbi lehetőségek közül válasszon:

a) vásárol egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-ig használhat,

b) bérel egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-éig használhat.

 

2. Azoknak a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyoknak, akiknek (amelyeknek) új tevékenység megkezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgépet kell beszerezniük, és 2013. augusztus 31-én nem rendelkeznek olyan rendeltetésszerű használatra alkalmas és működőképes pénztárgéppel, amelyet 2013. december 31-ig használhatnak, igényelniük kell a NAV-tól 2013. augusztus 31-éig üzembe helyezési kódot annak érdekében, hogy az esetleges szankció alól mentesüljenek. Amennyiben ezek az adózók 2013. augusztus 31. után bizonylatolási kötelezettségüknek �" az online típusú pénztárgépük üzemeltetésének megkezdéséig �" kézi kibocsátású nyugtával tesznek eleget, azt a NAV nem szankcionálja.

Amennyiben az adóalany azt a tevékenységét, amelynek vonatkozásában a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel köteles teljesíteni 2013. augusztus 31-ét követően kezdi meg, az adóhatóság az üzembe helyezési kód 2013. augusztus 31. utáni, de a tevékenység megkezdése előtti igénylése esetén nem szankcionálja, ha az adózó a nyugtaadási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával tesz eleget.

 

Budapest, 2013. augusztus 16.

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

]-->]-->]-->


____________________________________





]-->

Ki spórolhat a bankköltségein?

  • Kovácsné Álmosdy Judit
  • 2013.08.15.

A pénzforgalmi illeték és a különböző bankköltségek növekedése egyre jobban megterheli a mikro-vállalkozások teherbíró képességét. Az eva hatálya alá nem tartozó és áfa kötelezettséggel nem rendelkező egyéni vállalkozók megszüntethetik pénzforgalmi számlájukat.

Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény az adózók körét bankszámla szempontjából két nagy csoportra osztja:

  1. pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók, és
  2. pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók.

A 38.§ (2) bekezdése értelmében legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie (a köznyelvben vállalkozói bankszámla) a belföldi

  • jogi személynek, (például: kft)
  • jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, (például: bt)
  • és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek, ideértve az egyéni vállalkozót is.

E rendelkezésből kitűnik, hogy azok az egyéni vállalkozók illetve adószámos magánszemélyek, akik általános forgalmi adót nem fizetnek (adójogi státusukból adódóan), nem kötelesek pénzforgalmi bankszámlát nyitni vagy fenntartani.

Egyetlen kivételt jelentenek az evás egyéni vállalkozók. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó alanyok számára a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (5) bekezdése értelmében az eva-alanyiság egyik feltétele a pénzforgalmi bankszámla megléte. Tehát ez a kritérium nem az áfa-fizetési kötelezettségtől függ.

A pénzforgalmi illeték és a különböző bankköltségek növekedése egyre jobban megterheli a mikro-vállalkozások teherbíró képességét. Különösen az egyéni vállalkozók számára nem mindegy a havi több ezer forintos többletköltség. Ezért az eva hatálya alá nem tartozó és áfa kötelezettséggel nem rendelkező egyéni vállalkozók megszüntethetik a pénzforgalmi számlájukat. A bankkártya éves díja is egyre magasabb (szintén több ezer forint), melynek visszaadásával szintén spórolhatnak. A kártyahasználat sok banknál még ingyenes, de nem kalkulálható, hogy a jövőben is így marad-e. A pénzforgalmi bankszámlákon a bankköltséget jelentő tételeknek az éves összege ma már több, mint a rezsiköltség csökkenése a lakosságnál.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, - köteles a pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. Ebbe az értékhatárba �" a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján �" az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani. Tehát a készpénzzel történő fizetés korlátozása a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók körére terjed ki, és kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre.

Tehát például egy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó által �" hiába pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett és rendelkezik is pénzforgalmi számlával �" a családja számára vagy saját magának (mint magánszemélynek) beszerzett termék tekintetében nem áll fenn a pénzforgalmi számláról történő fizetési kötelezettsége, hanem ezen ellenértéket készpénzfizetéssel is jogszerűen teljesítheti.

A pénzforgalmi bankszámla nyitására nem kötelezett egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek a saját belföldi magánbankszámlájukat használhatják az adókötelezettségek befizetésére. Nagyon fontos ilyenkor, hogy az átutalás közlemény rovatában pontosan szerepeljen a magánszemély adószáma és a befizetett adónem.

Természetesen a bevételeit is kérheti a magánszámlájára a pénzforgalmi bankszámlanyitásra nem kötelezett adózó, és a kiadásait is kifizetheti innen.

Ne feledjük azonban, hogy ma már egy 15 000 forintos könyvelési díjat nem érdemes átutalással fizetni a felszámított bankköltségek miatt. Ránézve egy bankértesítőre látok bankkártya díjat minden kártyás vásárlás után, számlavezetési díjat, csomagváltási díjat, forint-átutalás jutalékát, tranzakciós SMS díját, és a vállalkozói számlánál a kiküldött bankkivonat díját, stb.

Aki teheti, próbáljon spórolni! Például egy áfa alanyi mentes kisadózó (katás egyéni vállalkozó) megszüntetheti a számláját.

 


2013. január 3.

Betéti társaságok szerződései a KATA alatt

A betéti társaságoknak - ha a kata alatt kívánnak adózni - újra kell gondolni a tagok személyes közreműködésének formáit. Ehhez nyújt segítséget a betéti társaságok számára kidolgozott szerződés- szabályzatgyűjteményünk. Az alábbiakban összefoglaljuk a betéti társaságokban lehetséges munkavégzés lehetséges alternatíváit.


A törvények külön kezelik a vezető tisztségviselői jogviszonyt. Az erre vonatkozó Gt. szabályok szerint a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik �" a vezető tisztséget nem láthatja el munkaviszonyban. (Gt.22.§/3/).
 
Ha ilyen bt-ben a munkaviszonyos tisztségviselés jogi lehetőségét meg akarják teremteni, akkor ahhoz először módosítani kell a társasági szerződést, ezt a jogi lehetőséget oda be kell iktatni. Vagy meg kell vizsgálni a társasági szerződést, hogy ezt a rendelkezést már eredetileg tartalmazza-e?
 
Akata szempontjából a vezető tisztségviselő jogállására a következő választási lehetőségek vannak:
 
1.1.  A kata alatt a vezető tisztségviselő társasági jogi jogviszonyban főállású / vagy nem főállású kisadózónak minősül.   Ezzel a kata alanyiság azon feltétele teljesült, hogy legalább kisadózót be kell jelenteni. Díjazása szabad megállapodás tárgya, a díjazása után semmilyen külön adó- és járulékfizetési kötelezettség nincs �" mert kiváltja a kata. Ez minden kisadózói státuszú tag díjazására igaz.
 
1.2. A vezető tisztségviselő �" a beltag �" kiadózói jogállása mellett a kültag választása szerint lehet kisadózó (akár főállásban, akár nem főállásban) �" de választhatja azt is, hogy nem lesz kisadózó.
 
1.3. Ha a vezető tisztségviselő �" a beltag �" kiadózói jogállást választott, és a kültag személyesen közreműködik a társaságban akkor erre ő is választhatja a kisadózói státuszt.
 
1.4. Ha a kültag személyesen közreműködik  - de nem kíván kisadózóvá válni �" akkor a személyes közreműködését csak a társasággal kötendő munkaviszonyban láthatja el.
 
1.5. Ha a kültag semmilyen formában nem működik közre a társaság tevékenységében, akkor ő nem választhatja a kisadózást, illetve rá nézve ilyen bejelentési kötelezettség nincs is. Ezesetben azonban indokolt újragondolni részesedésének szabályait a társasági szerződésben, mert az osztaléka adózási minősítésében jogszabályi bizonytalanság van.
 
2.1.  A beltag - vezető tisztségviselő - választhatja azt is, hogy ő személy szerint nem lesz kisadózó, de ennek feltétele, hogy maga a társaság a kültag kisadózói bejelentésével kisadózás alanyává váljon.
 
2.2. Ezsetben azonban a vezető tisztségviselői feladatokat csak és kizárólag munkaviszonyban láthatja el �" ha pedig ennek lehetőségét nem tartalmazza a társasági szerződés, akkor azt is kötelezően módosítani kell. Ha a vezetői tisztségviselést a beltag munkaviszonyban kívánja ellátni,  akkor vagy lemond �" vagy a vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.
 
A tagi személyes közreműködések szabályozására a következő lehetőségek vannak
 
1. Akültag a társaságban személyes közreműködést teljesít, - ezesetben jogosult a kisadózói státusz választására is.  Díjazása szabad megállapodás tárgya, a díjazása után semmilyen külön adó- és járulékfizetési kötelezettség nincs �" mert kiváltja a kata.
 
2. Akültag a társaságban személyes közreműködést teljesít, de erre nem kíván munkaviszonyt létesíteni, akkor a társaság őt köteles bejelenteni kisadózóként.
 
3. Akültag személyes közreműködést teljesít �" de nem kíván kisadózó lenni  - akkor a személyes közreműködést csak munkaviszonyban teheti.
 
4. Haa kültag a társaságban személyes közreműködést nem teljesít �" akkor nem jogosult, és nem köteles a kisadózás választására. De a fentiek szerint indokolt újragondolni részesedésének szabályait a társasági szerződésben, mert az osztaléka adózási minősítésében jogszabályi bizonytalanság van.
 
Ezek a lehetőségek vannak akkor is, ha a társaságban több beltag, vagy több kültag van. Illetve akkor is, ha nem betéti, hanem közkereseti társaságról van szó.

Forrás: Önadózó



2012. november 20.
 

Megszűnik a házipénztár-őrület

December 1-től megszűnik a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó 10%-os korlát. Annyi készpénzt tart a házipénztárában amennyit csak akar, egy feltétel van: a pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről.

A kérdést jelenleg a Számviteli törvény 14.§/9/-/10/ bekezdései szabályozzák az alábbiak szerint:

14.§ (9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. 
(10) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében a - (9) bekezdés szerinti - napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.

Ezeket a rendelkezéseket 2012. decemberi 1-ével hatályon kívül helyezi a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló  2012. évi CXLVI. törvény 25.§-a.

Ezen 25.§-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint 2012. január 1-jével jelentősen megemelésre került a vállalkozások készpénz záró állományának átlagos mértékére vonatkozók korlát, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a korlátozó szabályozást teljes egészében indokolt megszüntetni.

Ugyanakkor ki kell emelni, hogy csak a törvényi korlát szűnik meg, ez mellett változatlanul hatályos marad a Számviteli törvény 14.§/8/ bekezdése, amely arról rendelkezik �" egyebek mellett -  hogy a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről.

Ez alapján a változás tehát annyi, hogy ezt a mértéket a pénzkezelési szabályzat szabadon �" jogszabályi korlát nélkül határozhatja meg �" december 1-től.

Ez felveti a pénzkezelési szabályzatok módosításának szükségességét.

Forrás: Önadózó




Kisadózó vállalkozások tételes adója

 

Minden évben igyekszünk felkészülni a beköszöntő változásokra, amit gyakran neveznek egyszerűsítésnek is, ahogyan most is. Ezek nehéz döntés elé állítják azokat a vállalkozásokat is, akiknél az új adónemek választása egyáltalán szóba kerülhetnek. De ritkán beszélnek arról, hogy bizony ezeket az új adónemeket a számlákat befogadó cégeknek is ismerniük kell, hiszen bizonyos kötelezettségeik lehetnek ezekkel kapcsolatosan.

Az első új adózási forma a kisadózó vállalkozások tételes adózása, más néven KATA, melyet az alábbiak választhatják:

  • egyéni vállalkozó
  • egyéni cég
  • közkereseti társaság
  • betéti társaság

A társaságoknak természetesen csak magánszemélyek lehetnek a tagjai. Tevékenységi körök esetében korlátozza az adónem választását (TEÁOR 2008 szerint) az alábbiak esetében:

  • biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet végzők (66.22)
  • biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenységet ellátók (66.29)
  • saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (68.20)

 Kisadózó

  • az egyéni vállalkozó, mint magánszemély
  • egyéni cég tagja
  • közkereseti s betéti társaság bejelentett tagja

A kisadózó vállalkozások tételes adóalanyisága a választást követő hónap első napjával jön létre, akár év közben is választható.

A bejelentkezésről az adóhatóság értesítő levelet küld, melyben röviden ismerteti a tételes adóval kapcsolatos adókötelezettséget.

 

Megszűnik a kisadózó tételes adóalanyiság az alábbi esetekben:

  • megszűnés bejelentésének utolsó napjával
  • vállalkozás megszűnésével
  • kisadózó tag halálával, ha nincs több bejelentett kisadózó
  • kisadózó tag kilépésével

24 hónapon belül azonban nem választható újra.

 Bejelentkezéssel egyidejűleg köteles bejelenteni kisadózóként azokat, akik egyéb jogviszonyban működnek közre (munkaviszonyost nem):

  • személyesen közreműködő tagok
  • vezető tisztségviselők
  • megbízásos jogviszonyosokat
  • egyéni vállalkozó pedig saját magát

 A személyesen közreműködő tagok tehát vagy munkaviszonyban vehetnek részt a vállalkozásban, vagy kisadózóként. Ha nem kerül sor erre a bejelentésre, akkor be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatást állapíthat meg az adóhatóság. Célszerű tehát a társasági szerződéseket ellenőrizni, hogy nincs e indokolatlanul személyesen közreműködő tagnak megjelölve olyan társ, aki valójában nem is vesz részt a vállalkozásban már.

A kisadózó bejelentésekor jelezni kell, hogy főállású személyről van e szó. Minden változást itt is 15 napon belül kell bejelenteni.

 A tételes adó mértéke, melyet tárgyhónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetni

  • főállású után 50 eFt/ hó
  • főállásúnak nem minősülőnek 25 eft/ hó

Minden kisadózó személyre külön-külön kell megfizetni minden hónapra, töredék napokra is a teljes összeget.

A naptári év egészében kisadózóként működő adóalany, ha elérte a 6 millió forint vállalkozói bevételt (áthárított adó nélkül), akkor a kisadó megfizetésén kívül a meghaladó összeg után 40 százalékos mértékű adót kell megfizetni. A naptári év egészében kisadózóként nem működő adóalany időarányosan adózza le a „túllépést”, azaz a havi 500 eFt-ot meghaladó bevételeket. Tehát nem lehet megcsinálni azt, hogy egy hónapban számlázzuk ki a 6 MFt-ot, s a többi hónapra meg például az egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozását. Azaz csak sokba kerülne ekkora túllépés esetén.

A kiállított számlán fel kell tüntetni az adóalanyiságot „Kisadózó” megjegyzéssel, ennek elmulasztása bírságot von maga után.

Nem kell megfizetni a kisadót azon hónapokra, melyek egészében a kisadózó:

  • táppénz, TGYÁS, GYED, GYES, gyermeknevelési támogatást kap,
  • katonai szolgálat önkéntes tartalékos katonai szolgálat esetén,
  • fogvatartott
  • egyéni vállalkozó szüneteltetése esetén

kivéve, ha ez idő alatt is munkát végez.

A tételes adóval teljesített közterhek (befizetések és bevallása alóli mentesülés):

  • vállalkozói Szja, vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó
  • társasági adó
  • szja, járulékok, Eho
  • Szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás

Kisadózónak nem minősülők foglalkoztatásával, munkaviszonyosokkal kapcsolatos bevallások és befizetések alól nem mentesül a kisadózó.

Kisadózót megillető ellátás és jövedelem

A kisadózó jogállású biztosítottnak minősül, ellátási alapja 81 300.-Ft, melyről az adóhatóság szolgáltat adatot az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé. Kivéve a nem főállású kisadózót, aki nem minősül biztosítottnak (a kiegészítő tevékenységű, heti 36 órás foglalkoztatású munkaviszony mellett).

Jövedelemigazolást ad ki az adóhatóság kisadózó jövedelmének az utolsó nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 %-ról, több tag esetén annak arányos részéről, de legalább a minimálbérről.

A kisadózó vállalkozás köteles az Áfa tv. szabályai szerint számlát kiállítani, s azokat pénzforgalmi időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántartásba venni.  Tehát bevétel nyilvántartást vezetni az alábbi adatokkal

  • sorszám
  • bizonylati sorszám
  • bevétel összege
  • bevétel megszerzésének időpontja

Kisadózó bevallási kötelezettsége

 Az adóévet követő év február 25-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tesz eleget nyilatkozattal az éves bevételéről a kisadózó, s a százalékos mértékű adókötelezettségét is eddig kell teljesítenie.

Évközi megszűnés esetén 30 napon belül kell nyilatkoznia a bevételéről és befizetnie az esetleges 40%-os adóját is.

Nyilatkozatában szolgáltat szintén adatot a kisadózó azon adóalanyok azonosítóiról, akik felé a kiállított számlái a naptári évben meghaladta összességében az 1 millió forint bevételt.

A tételes adójú vállalkozás részére juttatott ellenérték kifizetése, ha meghaladja az 1 millió forintot, akkor erről a kifizető vállalkozásnak is adatot kell szolgáltatnia. Termékértékesítésről, s szolgáltatások esetén annak TESZOR számáról.

A kisadózókkal kötött ügyletet a valódi tartalmuk szerint kell minősíteni, azaz ha munkaviszonyt leplez, akkor az adózási jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint állapíthatja meg az adóhatóság.  Az adóhatóság ellenőrzése során �"ellenkezője bizonyításáig - vélelmezi a munkaviszonyt az adatszolgáltatók között.

Ezt a vélelmezést akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbiak közül egynél több megvalósul az alábbiak közül:

  • ha a kisadózó
    • a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezhette,
    • a naptári év bevételének legalább 50%-át nem az adatszolgáltatásra kötelezett személytől szerezte
    • az adatszolgáltató nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára
    • tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokába van,
    •  az eszközöket és az anyagokat nem az adatszolgáltatásra kötelezett biztosította
    • tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg

A vállalkozói jövedelem szerinti egyéni vállalkozónak a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság bejelentése évében az Szja.tv. megszűntetésére vonatkozó előírásai szerint kell eljárnia.

Az áttérő társaságoknak pedig a jóváhagyott éves és egyszerűsített mérlegükben megállapított eredménytartalék, lekötött tartalék, mérlegszerinti eredmény összegét, csökkentve az immateriális javak és tárgyi eszközök könyvszerinti értékével, kell leadózni 16%-kal.

Ezt az osztalékot kiváltó adót három egyenlő részletben lehet befizetni. Ez egy kevésbé fájó megoldása az adózott eredményektől való megszabadulásnak.

Ezek ismeretében mindenki eldöntheti, hogy ez egy egyszerűsítés e, de annak a döntésnek a meghozatala, hogy ki is választhatja ezt az adózási formát, biztosan mondható hogy nem az egyszerű döntések közé tartozik.

Igazán,  egy olyan vállalkozásnak lehet vonzó ez a lehetőség, akinek a Áfa nélküli bevétele megközelíti a 6 mFt-ot, mert hiszen addig nagyon kedvező az új adózási forma. Ha nincs, vagy kevés az alkalmazottja, az eszközállománya és a készlete, ezek is fontos szempontok.

De ha a most üzemelő vállalkozása nem ilyen, nincs akadálya annak, hogy induljon egy új vállalkozással, vagy vállalkozásokkal. Sokan használják majd ki ezt a lehetőséget, hiszen ha 6 mFt bevételből 5,4 mFt adózott jövedelem kerülhet kifizetésre vállalkozásonként, az egy igazán vonzó lehetőség lesz.


 

A „2013-as” Kisvállalati adó

 

Az egyszerűsítés jegyében a második új adózási forma a kisvállalati adó, melyet többek között az egyéni cég, a közkereseti és betéti társaság a Kft-k, de még a Zrt-ék és Szövetkezetek is választhatják.

Ezek a cégek láthatóan a számviteli törvény alatt működtek, s továbbra is az alá tartoznak majd.

Az lehet alanya a kisvállalati adónak (KIVA), aki az alábbi feltételeknek megfelel:

  • nem haladja meg várhatóan a megelőző évben
    • az átlagos statisztikai létszáma a 25 főt
    • elszámolandó bevétele az 500 mFt-ot, időarányosan sem
    • mérlegfőösszege sem az 500 mFt-ot
  • fenti adatokat a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell figyelembe venni
  • megelőző 2 naptári évben nem volt felfüggesztve vagy törölve a cég adószáma
  • üzleti év mérlegforduló napja december 31.
  • külföldi, belföldi bevételére egyaránt kiterjed
  • külföldi adózó esetében csak a belföldi telephely bevételét érinti

Adóalanyiság keletkezése és megszűnése

Az adóalanyiság választása és megszüntetése (december 1-20 között) a bejelentést követő év első napjával jön létre. Határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem beadásának nincs helye, azaz utólag nem lehet nyilatkozni. Érdekesség ezzel kapcsolatosan, hogy a naptári év január 15-éig visszavonható a nyilatkozat, az erre rendszeresített nyomtatványon.

Bejelentkezés az új adónemre nem jogszerű, ha a vállalkozásnak végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Megszűnik azonban a KIVA adó alanyiság, ha a feltételrendszernek a vállalkozás már nem felel meg, többek között meghaladja az elvárt létszámot, bevételt és a mérlegfőösszeget is.

Kisvállalati adó alapja

A kettős könyvelést vezető KIVA vállalkozás adó alapját az alábbiak szerint kell megállapítani:

  • pénzforgalmi szemléletű eredményének (pénzeszközök évközi változása)
  • személyi jellegű kifizetésekkel (járulékalapot képező összegek)

növelt összege (de legalább az utóbbi).

Pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő és növelő korrekciókkal kell módosítani. Például:

  • növelni kell többek között a törvényben (20.§ (5)) felsorolt kifizetésekkel, kölcsönnel, hitellel, hitel törlesztésével, tőkekivonással és osztalék és osztalék előleg kifizetésével is.
  • csökkenteni kell többek között a hitel vagy kölcsön felvételével, értékpapír kibocsátásával és beváltásával, tőkebevonással, osztalék vagy osztalékelőleg megszerzésével, előlegek kifizetésével.

S természetesen növelő tételként kell figyelembe venni minden olyan tételt, amit a törvény nem a vállalkozás érdekében felmerültnek minősít.

Amennyiben a pénzforgalmi eredmény tárgyévben negatívvá alakul, azt az adózó a következő években a korrekciós tételeket figyelembe véve veheti számításba.

Az adó mértéke

A kisvállalati adó alapjának 16%-a, s ezzel mentesül a következők alól:

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó,
  • szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése alól. Látszik, hogy az osztalék adózását sem váltja ki ez az új adózási forma.

Az adó megfizetése

Ha az adóalanynak

  • a megelőző adóévben a fizetési kötelezettsége (KIVA) meghaladta az 1 mFt-ot, akkor havonta vallja és fizeti meg az aktuális adóelőlegét a hónapot követő 12-ig. Az indulás évében pedig csak akkor kell így eljárnia, ha a megelőző évben  a bevétele meghaladta a 100 mFt-ot.
  • de ha a megelőző évben az adózó nem haladta meg az 1 mFt-ot az adókötelezettsége (KIVA), akkor csak negyedévente kell bevallás és előlegfizetési kötelezettségének eleget tenni, szintén a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Az első évben pedig, ha a megelőző évi bevétele nem haladta meg a 100 mFt-ot, akkor negyedévente rendezi a kötelezettségét.

Az előleg összege választható a megállapítás időszakára az alábbiak szerint is:

 a számviteli törvény szerinti pénzeszközök realizált változása

  • Tbj. szerinti járulékalapot képező összes jövedelem
  • a megfizetett adóelőleg
  • a kifizetett osztalék, osztalék előleg

együttes összegének 16%-a.

Vagy már a korábbiakban felsorolt adó megállapítás szerint határozza meg az adóelőleget is az adózó, de egy éven belül csak az egyik módszert alkalmazhatja. Bármelyik módon megállapított előleg összege azonban nem lehet kevesebb, mint a Tbj. szerinti járulékalap 16%-a.

Ha az adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, azt a bevallásában az előírt határidő napjától jogosult visszaigényelni az adózó.

A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnés rendelkezései szerint kell eljárnia, ha nyilatkozatával választja a kisvállalati adózási módot.

Ebből is látszik, hogy mennyi szempontot kell megvizsgálni ahhoz, hogy egy vállalkozás érdemben dönteni tudjon adózási módjának megváltoztatásáról.

Forrás: Adószabászat



                                                                                       Vissza a kezdőlapra




2012.01.25.

Ügyvezetői jogviszonyok rendezése

Az alábbiakban áttekintjük az ügyvezető tag lehetséges jogviszonyait, és a vele járó közteher-fizetési kötelezettségeket. Azzal az esettel itt nem foglalkozunk, amikor a tag az ügyvezetés mellett más munkakört is ellát.

I. Cégjogi szabályok
Elsőként röviden tekintsük át a cégjogi szabályozást.

Kikről beszélünk?

Bármely formájú gazdasági társaság vezető tisztségviselőiről, akik e tisztségüknél fogva ellátják a gazdasági társaság ügyvezetését. Cégformák szerint:

A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el. (Gt. 21.§/2/)

A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. (21.§/3/)

A részvénytársaság ügyvezetését - kivéve, ha a zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya az igazgatóság hatáskörét egy vezető tisztségviselőre (vezérigazgató - 247. §) ruházta - az igazgatóság mint testület látja el. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy igazgatótanács látja el egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat (egységes irányítási rendszerű részvénytársaság). Ez esetben a részvénytársaságnál felügyelőbizottság nem működik, és az igazgatótanács tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek. (Gt. 21.§/4/)

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés?

Erre a legpontosabban akkor tudunk válaszolni, ha szó szerint idézzük a törvényt:
Gt. 22. § (1) Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

Tehát: az ügyvezetés ellátható megbízási jogviszonyban is, és munkaviszonyban is. Egyszemélyes kft-k, Zrt-k, és a Kkt-k, Bt-k alapítói is lehetnek munkaviszonyos ügyvezetők - azzal a feltétellel, hogy erről a társasági szerződésüknek kifejezetten rendelkezniük kell.

Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak a tag ügyvezetőkre és a nem tag, ugymond kívülálló ügyvezetőkre.

A megbízási jogviszonyos ügyvezetésnél - akik egyben tagjai is a társaságnak - ismert a kkt. bt. és Kft. cégformájú gazdasági társaságokra vonatkozó azon 2012-es szabály, hogy a korábbiakkal szemben - a Tbj törvény alkalmazásában - társas vállalkozónak minősülnek - így járulék szempontjából kiterjed rájuk az a szabály, hogy utánuk a nyugdíjjárulékot a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér másfélszerese, míg a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 %-a után kell fizetni (Tbj. 4.§ d.5., 27.§/2/, 2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdés )

Zártkörűen működő részvénytársaságra ez a szabály nem vonatkozik - ott az alapító, a részvényes ha megbízásban lát el ügyvezetést - ezzel nem válik társas vállalkozóvá (Tbj. 4.§ d.5) - és ha eddig a megbízásban nem volt járulékfizetési kötelezettsége - mert pl. díjazás nélküli volt - ezután sem lesz.

Milyen végzettség kell az ügyvezetéshez?

Az ügyvezetéshez a legfrissebb NAV állásfoglalás szerint sem kell középfokú végzettség - így a garantált bérminimum szabályait a vezető tisztségviselőkre nem kell alkalmazni.


II. Járulék és szocho szabályok

1. Általános szabályok

Általánosságban, ha nincs kivételes státusz, munkaviszonyban, társas vállalkozóként az alábbi közterhek merülnek fel.

1.1. Szociális hozzájárulási adó

Az ügyvezetés tagi (megbízási) jogviszonyban a szociális hozzájárulási adó szempontjából adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül kkt. bt. Kft. esetében - Zrt-nél nem. (2011:CLVI. tv. 455.§/2/ c./)

A tag ügyvezető részére e jogviszonyra tekintettel a társaságot havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5%-a (2011:CLVI. tv. 457.§/1/)

A szociális hozzájárulási adó mértéke: az adóalap 27%-a. 2011:CLVI. tv. 459.§)

1.2. 10% Nyugdíjjárulék

Alapja: járulékalapot képező jövedelem (az ügyvezetés díjazása), de legalább a minimálbér (Tbj. 27.§/2/)

1.3. 8,5% Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék

Alapja: járulékalapot képező jövedelem (az ügyvezetés díjazása), de legalább a minimálbér 150 %-a (Tbj. 27.§/2/)


2. Ügyvezető tag legalább heti 36 órás munkaviszony mellett

Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állt, és erről nyilatkozatot tesz a társaság részére. (2011:CLVI. tv. 458.§/5/-/7/)

Ugyanez a helyzet a levonandó járulékokkal: a 10%-os nyugdíjjárulékkal és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékkal (Tbj.31.§/4/ b./)

Ezeket a közterheket a ténylegesen felvett jövedelem után kell fizetni - ha ez nulla, akkor nincs ilyen fizetési kötelezettség.

3. Ügyvezető tag - más társaságban is társas vállalkozó, vagy ügyvezető

Mentesül a társaság az ügyvezető tag után a minimálbér alapján meghatározott szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha a tag a teljes hónapban másik kifizetővel a minimálbér utáni szocho fizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban is áll, és ezt ő az őt terhelő adó alapjának megállapításakor számításba veszi, és erről a tag nyilatkozatot tesz a társaság részére. (2011:CLVI. tv. 458.§/5/-/7/)

Ugyanez a helyzet a levonandó járulékokkal: a 10%-os nyugdíjjárulékkal és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékkal, a társas vállalkozónak január 31-ig kell nyilatkoznia, hogy melyik társaságban lévő jogviszonya után fizeti a járulékokat. (Tbj.31.§/5/).

4. Ügyvezető tag nyugdíjas

Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a társaságnak nincs (2011:CLVI. tv. 458.§/3/ a./)

A nyugdíjas ügyvezető tagtól a társaság 10% nyugdíjjárulék levonásárára köteles a ténylegesen fizetett, tagi kivétként eszközölt (járulékalapot képező) jövedelemből. Minimum járulékalap nincs. (Tbj. 25.§)

Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék levonási kötelezettség nincs (Tbj. 25/A.§ c).

A nyugdíjas ügyvezető (kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó) után a társaság havi 6.390,-Ft (napi 213 Ft.) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

5. Ügyvezető tag - korengedményes nyugdíjban

A korengedményes nyugdíjat a 2011. évi CLXVII. törvény 2011. december 31-ével megszűntette, azzal, hogy onnantól korhatár előtti ellátásra jogosultnak a korábban ilyen ellátásban részesülők. A korhatár előtti ellátásban részesülők a Tbj vonatkozásában nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (míg az Szja törvény vonatkozásában továbbra is adómentes nyugdíj jogcímen a korhatár előtti ellátás).

Ugyanakkor a korhatár előtti ellátás a törvény alapján megszűnik, ha a jogosult a saját kft-jében biztosítási jogviszonyt létesít. A részletek lásd alább. (Ez a rendellezés csak azokra vonatkozik, akikre 2010-2011. években kötöttek koremgedményes nyugdíjra megállapodást - akire 2009-ben vagy előtte, arra nem. )

Ez azt jelenti, hogy a korábban korengedményes nyugdíjas semmilyen formában nem láthatja el az ügyvezetést a saját cégében. Pontosabban lehet, de akkor elveszíti a korhatár előtti ellátásra jogosultságát.

A Tbj. egyetlen olyan foglalkoztatási formát ismer, amely nem jár biztosítás jogviszonnyal:
5.§/1/ g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

Ez alapján e tag ügyvezető nem lehet - mert akkor már biztosítási jogviszonnyal járó társas vállalkozónak minősül.

Legfeljebb egy díjazás nélküli, vagy minimális díjazású megbízási szerződéssel foglalkoztatott (mintegy külső) tanácsadó lehet a cégében.

A részletes feltételek: a 2009. december 31-ét követően és 2012. január 1-jét megelőzően megkötött megállapodásra tekintettel megállapított korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít olyan gazdasági társaságként/társas vállalkozásként működő munkáltatóval, amelynek természetes személy tagja és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis - a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően - a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára - nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

Forrás: Adónet.hu





2012.01.19.

Kötelező 5000 forintos kamarai hozzájárulás 


Forrás: Kovácsné Álmosdy Judit 


Múlt év végén az adótörvényeket módosító 2011. évi CLVI. törvényben elbújtatva jelent meg a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása.
Ennek lényege, hogy a Magyar Gazdasági Kamara évi 5000 forintos hozzájárulásért minden vállalkozásról nyilvántartást kíván vezetni.


A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános lesz, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.


Tessék mondani minek?


Jelenleg is elérhetők minden vállalkozás adatai az interneten (egyéni vállalkozók nyilvántartása, cégjegyzék, sőt a nonprofit szervezetek is). Nem ismerik azt a szabályt, hogy a fiktív számlák elkerülése érdekében rendszeresen használjuk ezeket a közhiteles nyilvántartásokat? Ezen kívül az állami adóhatóság honlapján is megtekinthetők a vállalkozások adatai különböző szempontok szerint (tevékenysége, létszáma, adószáma, áfa-státusza, stb.).


Külön-külön az interneten elérhető szakmai nyilvántartásokban szerepelnek a könyvelők, könyvvizsgálók, adószakértők, ügyvédek, közjegyzők, - nem is sorolom tovább. Ezen szakmák képviselőinek nagy része kötelező jelleggel valamely Szakmai Kamara tagja, (például: Könyvvizsgálói Kamara, Ügyvédi Kamara, Orvosi Kamara, Gyógyszerész Kamara, Közjegyzői Kamara, stb.) ahol nem kevés tagdíjat fizetnek. (A kamaráknak csak a rövid nevét soroltam fel, és nem is az összeset.)


Miért kellene fizetni a kereskedelmi és iparkamarának is, a nyilvántartásért? Erre a nyilvántartásra azért sincs szükség, mert már annyi helyen nyilvántartanak bennünket, hogy még soha nem sikerült két egyforma számot publikálni a vállalkozásokról, - minél több helyen van adat, annál biztosabb, hogy nem egyeznek egymással, - és a vállalkozások jelenleg is megtalálhatók az interneten.


Külön érdekesség, hogy a törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre és az agrárkamarákra nem terjed ki a hatálya. Ennek oka, hogy ők az agrárkamarához tartoznak. Közel 400.000 vállalkozásról van szó. Nem teljesen érthető a törvényből, hogy az agrárkamaránál vezetnek-e nyilvántartást a mezőgazdasági vállalkozásokról.


A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül kötelesek kérni a területileg illetékes kamaránál a nyilvántartásba vételüket.


A már működő vállalkozások a törvénymódosítás hatálybalépését követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.


A kamarai nyilvántartás az érintett vállalkozások alábbi adatait tartalmazza:
a) név;
b) székhely;
c) telephely(ek);
d) fióktelep(ek);
e) főtevékenység;
f) ténylegesen végzett egyéb tevékenység(ek);
g) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás.


A könyvelők örülhetnek, lehet majd a kamarákhoz is módosításokat beküldeni az adminisztráció csökkentésének jegyében.


A törvénymódosítás értelmében a kamarai nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely a fenti adatokat tartalmazó kamarai adatlapot kitöltve és cégszerűen aláírva a területi gazdasági kamara részére papíralapon benyújtotta, és az 5.000 forint kamarai hozzájárulást megfizette.


Az adatlapot megtalálhatják a www.mkik.hu honlapon.


A későbbiekben lesz majd lehetőség elektronikus beküldésre is.


A további években a kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamara részére. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül.


Vissza a kezdőlapra




2012.01.18.

Az adószám-megállapítás új rendje: az adóregisztrációs eljárás


A cégeket érinti - egyéni vállalkozókat (őstermelőket) nem. Egyfelől alapításkor vizsgálja az adóhatóság, hogy a cég tisztségviselőivel, Kft. Zrt. 50%-nál nagyobb részesedésű tagjaival szemben fennáll-e olyan körülmény - jellemzően nagyobb összegű adótartozás - amely a törvényben írtak szerint az adószám kiadásának akadályát képezi. Ugyanezt már működő cégek esetében is vizsgálják, ha változik a tisztségviselő, vagy a tag személye. Bt. kkt. szövetkezet tagjára - ha nem tisztségviselő - és 50% alatti kft-tagra nem vonatkozik - így sok értelme nincs.



2012. január 1-jétől lényegesen változtak a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására vonatkozó törvényi előírások. Az előzőekben említett időponttól a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan, hanem -az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. - 24/E. §-aiban rögzített - ún. adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

Az adószám megállapításának új szabályai miatt érdemben nem változott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő bejelentkezés rendje. A cégbejegyzésre kötelezett adózók továbbra is ún. egyablakos rendszerben, a cégbírósághoz előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózó által bejelentett - és a cégbíróság által elektronikus úton továbbított - valamint a nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, elsősorban informatikai úton megvizsgálja, hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, illetőleg képviseletre jogosult tagjaival, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező taggal, vagy részvényessel (a továbbiakban együtt: tag) szemben fennáll-e olyan, törvényben meghatározott akadály, amely kizárja azt, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg.

Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként - ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető - 1 munkanap alatt sor kerül. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzendő cég valamennyi vezető tisztségviselőjének és az adóregisztrációs eljárás szempontjából releváns tagjának a magyar állami adóhatóság által megállapított adóazonosító száma az adóhatóság rendelkezésére álljon, vagyis, hogy ezen azonosítókat a kérelmező a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben hiánytalanul és hibátlanul feltüntesse. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosító számon tartja nyilván, amelyről az adózót - a cégbíróság útján - abban az esetben értesíti, ha az adószám megállapítására az 1 munkanapos határidőn belül nem kerül sor. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével köteles teljesíteni. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatóság által történő nyilvántartására szolgál, gazdasági tevékenység folytatására, számlakibocsátásra nem jogosít.

Az azonosítószám felépítése az adószámhoz hasonló. Feltűnő különbség azonban, hogy az áfa-kód helyén szereplő - vagyis a kilencedik - számjegy minden esetben 9-es. Ez kizárólag ezen ideiglenes azonosító jellemzője.

Az adószám megállapításának megtagadása esetén az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek.

Az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozattal szemben fellebbezésnek van helye, valamint a törvény lehetőséget biztosít kimentési kérelem előterjesztésére azon tag vagy vezető tisztségviselő számára, akire tekintettel az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta. A fellebbezés, illetve a kimentési kérelem benyújtására nyitva álló határidő egyaránt az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozat adózóval történő közlésétől számított 8 nap, amely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Fontos, hogy a törvényben meghatározott kizáró okok vizsgálatára nemcsak újonnan alapított cégek esetében kerül sor, hanem a vezető tisztségviselő, illetve a fentiekben említett tagok személyét érintő változásbejegyzés esetén is. Amennyiben az állami adóhatóság e vizsgálat során a taggal, vezető tisztségviselővel szemben a törvényben meghatározott akadályok valamelyikének fennállását állapítja meg, felszólítja az adózót az akadály elhárítására. Az a személy, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózót felszólította, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az állami adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy nem kerül sor az adózó adószámának törlésére. Az előzőek hiányában azonban, ha az adózó nem tesz eleget az adóhatóság felszólításának és mulasztását nem menti ki, az állami adóhatóság az adózó adószámának törléséről rendelkezik.

A fentiek mellett, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cégalapításban, cégátruházásban közreműködni kívánó személy az adóhatóságtól hatósági bizonyítványnak minősülő igazolás kiállítását kérje arról, hogy az igazolás kiállításának napján vele szemben nem áll fenn olyan akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy a fentiekben meghatározott tagként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy az adószám törléséhez vezetne.

Az igazolás kiállítása a 12TADRI elnevezésű adatlapon kérhető. A kérelmet elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, illetve papír alapon is be lehet nyújtani a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóigazgatósághoz.

Az igazolás kiállítására irányuló eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke 50.000 Ft.

A kérelemnek kötelező tartalmi eleme a kérelmező adóazonosító száma, amelynek hiányában az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

Az igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálásának határideje 30 nap.

Az igazolás kiállítása iránti kérelem elutasításáról szóló döntéssel szemben fellebbezésnek, valamint kimentési kérelem előterjesztésének van helye.

Ha az adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki a kérelmező részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.

Amennyiben az igazolás kiállítására a kimentési kérelem elfogadását követően kerül sor, az igazolás kiállítása ismételt illetékfizetési kötelezettséget nem von maga után.

Az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az előzőekben említett 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

Az előzőek mellett, az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó azon vezető tisztségviselője, tagja, akire tekintettel fennállna a törvényben meghatározott valamely akadály, az előzőekben említett, 15 napnál nem régebbi igazolással rendelkezik kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben.

Forrás: ADÓNET.HU